„A folyamat során az élő állatból fájdalmas eljárással izomszövetet nyernek” – tényleg a műhús lesz a jövő élelmiszere?

Újabb mérföldkőhöz ért a sejtszaporítással előállított hús: január közepén Izraelben megkapta a hatósági engedélyt a világ első laboratóriumban termesztett marhahúsa, így az Aleph Farms terméke kereskedelmi forgalomba hozható. Az izraeli startup a tervek szerint néhány hónap múlva piacra dobja a kóser minősítést is megszerző laboratóriumi húsát. Az alternatív élelmiszer tényleges piacszerzésére viszont még éveket kell várni, mivel a technológiai korlátok miatt a műhús ára sokszorosa a hagyományos húsénak, ráadásul a tömegtermelést egyelőre gátolja a lassú gyártási folyamat.

Korlátozott hozzáférés

Izrael a harmadik olyan ország, ahol engedélyezték a sejtes mezőgazdaság innovatív termékét; az első laboratóriumi hús Szingapúrban kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt 2020 végén egy amerikai vállalat csirkefalatkáira. A termékhez korlátozottan lehet hozzáférni, mindössze egy étterem prémiumkínálatában szerepel. A múlt évben pedig a Bill Gates Microsoft-alapító érdekeltségébe tartozó Upside Foods az Egyesült Államokban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyeket. A vállalat csirkehúsa szintén korlátozottan érhető el.

Idén várhatóan több vállalat laboratóriumi hústerméke is engedélyt szerez. Az egyik legnagyobb közülük ugyancsak egy izraeli cég, amelynek 3D-s nyomtatással készült halfiléi kaphatnak engedélyt. Az Európai Unió területén egyelőre nem nyújtottak be kérelmet új élelmiszerek engedélyezésére laborhúsos vállalatok, de az eljárás megindítása csak idő kérdése.

Sosem lesz egységes az EU

Az Európai Unió tizenegy tagállama – köztük Magyarország – Ausztria, Franciaország és Olaszország vezetésével az agrárminiszterek januári csúcstalálkozóján felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárását, indítson széles körű társadalmi párbeszédet a laboratóriumi húsról, és már most rögzítse, hogy az ilyen termékeket tilos legyen hús elnevezéssel értékesíteni. Az aláíró országok emellett azt is kérik, az EU írja le, a műhús nem alkalmas rá, hogy kiváltsa a hagyományos húst, a döntéshozóknak kötelességük megvédeni az állattenyésztőket, és meg kell akadályozniuk, hogy a húspiac a későbbiekben néhány óriásvállalat kezében koncentrálódjon. Kiemelték emellett az elsődleges mezőgazdasági termelés elismerésének fontosságát.

Olaszország tavaly novemberben – megelőző jelleggel – az első uniós ország volt, amely törvényben tiltotta be a sejtszaporításos hústermelést és az ilyen termékek forgalmazását. Brüsszel a döntés miatt vizsgálatot indított, amelynek eredménye akár kötelezettségszegési eljárás is lehet az egyoldalú tilalom miatt.

Ausztriában az előző hónapokban vita bontakozott ki a laboratóriumi hús körül. A bioélelmiszerek előállításában a világ élvonalába tartozó osztrák agráriumot veszélybe sodornák a szintetikus húsok – szögezte le a gazdaszövetség. A tenyésztők álláspontja szerint a laboratóriumi hús nem tekinthető élelmiszernek, inkább gyógyszeripari termékként azonosítanák, mivel a sejtek növekedését segítő táptalaj gyógyszerészeti vegyületekből áll, ráadásul az előállítása nagyobb környezetterhelést jelent, mint a hagyományos állattartás. Az érdekképviselet azt is kétségbe vonja, hogy a laboratóriumi hús nem okoz szenvedést az állatnak, mivel a szaporítandó izomszövet kinyerése fájdalmas folyamat, ráadásul a sejtszaporításhoz borjúembrió-szérumot használnak, amelyet állati magzatból nyernek ki, vagyis a felhasználásához elengedhetetlen az élő állat megölése.

Párizs szintén tiltakozik a laboratóriumi hús uniós piaci megjelenése ellen. Franciaország az Európai Unió legnagyobb élelmiszer-előállító országa, az állattenyésztésnek jelentős szerepe van az agrártermelésében, és a vidéki élet, a hagyományok elválaszthatatlan részének tekintik.

Hollandia viszont elítélte a laboratóriumi hús elleni megmozdulást. A holland Mosa Meat vállalat mutatta be 2013-ban a világ első sejtszaporítással készült húsát. A kis szelet előállítási költsége 300 ezer euró volt, vagyis 110 millió forint. A holland kormány eddig 60 millió euróval, több mint 22 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta az alternatívfehérje-kutatásokat.

Dánia szintén bírálta a laborhúsellenes hangokat. Hollandiához hasonlóan azt hangsúlyozza, hogy nem szabad elzárkózni azoktól az innovatív megoldásoktól, amelyek segítenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar károsanyag-kibocsátásának csökkentésében és a fenntartható átmenetben. A dán állam 168 millió eurós, vagyis 65 milliárd forintnyi állami támogatással segíti az alternatívfehérje-kutatásokat.

Spanyolország is a kutatás egyik fellegvárának számít. Európa legnagyobb gmo-termesztő országában a vidéki területek elnéptelenedése, a nagy munkanélküliség és az életszínvonal folyamatos csökkenése ellenére a baloldali kormányok több száz millió eurót öntöttek eddig az alternatív fehérjék kutatásába.

Az Egyesült Királyság ma már a világ egyik legnagyobb alternatívfehérje-piaci támogatója. A kormány a közelmúltban elfogadott hosszú távú élelmiszer-stratégia részeként 2 milliárd fontnyi, 1000 milliárd forintnak megfelelő támogatást különített el arra, hogy a következő tíz évben legyen elég forrás a szükséges kutatóhálózat kiépítésére, ezzel rögzítve szándékát a globális húspiacért folytatott versenyben.

Baloldal és zöldek kontra gazdák

Talán Németország hozzáállása a legmegdöbbentőbb a hagyományos állattartást ellenző, az innovatív kutatásokat viszont annál inkább támogató uniós államok közül. A német gazdák december óta demonstrálnak megbélyegzésük és a tevékenységük jövedelmezőségéhez nélkülözhetetlen támogatás megvonása miatt. Az állattartókat kiemelten érinti a baloldali–zöld–liberális kormány gazdákat bíráló retorikája. A zöldek a tiltakozások ellenére hajthatatlanok.

Az alternatívhús-piacot összefogó globális ernyőszervezet, a Good Food Institute (GFI) információi szerint a német költségvetésben 38 millió eurót, vagyis 14,5 milliárd forintnyi összeget különített el a szövetségi kormány az alternatív fehérjék, például a laboratóriumi húsok kutatására és egy kompetenciaközpont létrehozására.

A laborhúsellenes országok aggodalma nem véletlen. Az Európai Bizottság is jelentős, 14 millió eurós, több mint 5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott egy holland és egy spanyol konzorciumnak kimondottan arra, hogy a laboratóriumi hús tömeggyártásához szükséges kutatásokat támogassa. Brüsszel a koronavírus-világjárvány következményeinek mérséklésére létrehozott helyreállítási alap pénzeiből is tetemes, 1 milliárd forintnak megfelelő összeget nyújtott a holland Mosa Meatnek a kutatások támogatására.

A laboratóriumi húsipar fejlesztésének legnagyobb támogatója Frans Timmermans holland baloldali politikus, aki az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnökeként bemutatta 2020-ban a Farm to fork (a termőföldtől az asztalig) stratégiát. Ebben radikális átmenetet hirdetett azért, hogy 2030-ra és 2050-re az EU teljesíteni tudja a klímasemlegesség eléréséhez kapcsolódó vállalásait. A stratégia fontos része az állattartás visszaszorítása. Az elképzelést támogató európai radikális baloldal – leginkább a zöldek – szerint a mezőgazdaság, kiemelten az állattartás felelős a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.

A jövő fehérjeforrása vagy a gyógyszeripar terméke?

A laboratóriumi hús az alternatív fehérjeforrások közül a leginkább megosztó és egyben a társadalom részéről a leginkább elutasított találmány. A folyamat során az élő állatból fájdalmas eljárással izomszövetet nyernek. Az ötforintos érme méretével megegyező szövetdarabot olyan táptalajon, úgynevezett bioreaktorban növesztik, amelynek összetevői elősegítik a sejtek osztódását és növekedését. A táptalaj pontos összetevői nem ismeretesek, de tartalmaznak magzati szérumot, vagyis az élő állatból kinyert magzat vére táplálja a sejteket. Tartalmaznak emellett gyógyszeripari vegyületeket, aminosavakat és más olyan anyagokat, amelyekkel reprodukálják a természetes közeget a sejtek fejlődéséhez. Az eljárás két-három hétig tart, ekkor nő meg az állatból kinyert szövet nagyjából hússzelet méretűre. Ez a sejtszaporulat még nem hasonlít a kívánt húsra, például egy csirkemellfilére. Ahhoz, hogy elnyerje végső formáját, a laboratórium munkatársai még úgynevezett textúrát készítenek a húsnak, vagyis formázzák.

Az eljárás rendkívül hosszadalmas és drága, így a kutatások azt célozzák, hogy minél olcsóbban és gyorsabban lehessen gyártani, tömegtermelhetővé tenni a laboratóriumi húst. A támogatói azzal érvelnek, hogy a produktum biológiai tulajdonságai azonosak a hagyományosan előállított húséval, viszont nincs szükség a gyártáshoz az állat levágására. Emellett a földhasználat 92 százalékkal csökkenthető az eljárásnak köszönhetően, ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátása is érdemben mérséklődne, ha jóval kevesebb szarvasmarhát kellene nevelni. A legújabb eredmények azonban megcáfolják az állításokat. A Kaliforniai Egyetem friss kutatása arra mutatott rá, hogy a sejtnövekedést ösztönző táptalaj összetevőinek előállítása a gyógyszeripar feladata, a tiszta, baktériummentes szérum gyártása pedig jelentős környezetterheléssel jár, sokkal nagyobb kibocsátás mellett állítható elő egy kilogramm laboratóriumi hús, mint a hagyományos állattartásból származó termék.

A húspiac megkaparintása a valódi cél?

A laboratóriumi hús gyártásának felgyorsítása egyelőre eredménytelen, de továbbra is töretlen az olyan magánbefektetők hozzájárulása, mint Bill Gates. Az amerikai filantróp – Soros Györgyhöz hasonlóan – vagyonával számos területen befolyásolja a gazdasági életet és a társadalmakat.

Az előző két évben az Európai Unió tizenöt országában tüntettek a gazdák a jellemzően baloldali kormányok agráriumot sújtó intézkedései ellen. Egyre több szakértő ért egyet abban, hogy a globalista baloldal az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és ebbe a sorba illeszkedik az állat­tartás tönkretétele. Ha évtizedek múlva a laboratóriumi hús tömeggyártásra alkalmassá válna, és kiszorítaná az évezredes hagyományokra visszanyúló állattenyésztést, akkor a vidéki élet elválaszthatatlan részét képező, jellemzően a családi gazdaságok által végzett fehérje-előállítás néhány nagyvállalat kezében összpontosulna. Ezzel a világ leggazdagabb embereihez kerülne az élelmiszer-előállítás és a globális élelmezés feletti felügyelet. A vidéki területek elnéptelenedése és az urbanizáció pedig a baloldalnak hajtana politikai hasznot, mivel a vidék ma is kevésbé vevő a baloldali politikára.

Mindez kirajzolja, hogy a többnyire eredménytelen kísérleteket miért támogatják dollármilliárdokkal a világ leggazdagabb emberei és országai. Az állami támogatások közül jelentős az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság hozzájárulása.

A hatalmas összegű állami és magánráfordítás azért is érthetetlen, mert az emberek kitartanak a hagyományos állattartás és a megszokott húsfogyasztás mellett. A tenyésztett húst elutasító európai országok feljegyzésükben arra is felszólítják az EU vezetését, hogy vegye figyelembe az alternatív húsokkal kapcsolatos társadalmi és etikai aggályokat: a fogyasztók nem innovációt látnak a sejtes hústermelésben, hanem visszataszítónak és életellenesnek tartják, a felmérésekben a megkérdezettek 98 százaléka utasította el e termékek fogyasztását.

Magyarország álláspontja világos. Nagy István agrárminiszter már többször kijelentette, hogy a hazai agrárpolitika sosem támogatja a laboratóriumi húst, és a kormány – Olaszországhoz hasonlóan – fontolgatja az országos tilalmat is. Ez azért fontos, mert az új élelmiszerek engedélyezése uniós hatáskör, vagyis ha az EU területén megszerzi az engedélyt egy laboratóriumi hús, akkor az utólagos tilalmára tagállami hatáskörben már nincs lehetőség.

Nyitókép: Shutterstock